|
|
|
2008-10-21 20:17:14, kedd
|
| |
| |
Kenessey Csaba zürichi ünnepi beszéde
2008. Október 21. 15:58:45
Tisztelt velünk együtt az 52. évfordulóra megemlékező magyar testvérek, barátaim!
1956, október 23.-án tört ki Budapesten a forradalom mely később szabadságharccá vált, mely esemény mindannyiunk életében mély nyomokat hagyott, sokunknak életbevágó fordulatot jelentett. Mivel 23.-a itt munkanap, ma 19.-én, vasárnap tartjuk megemlékezésünket.
Kenessey Csaba zürichi ünnepi beszéde
Mindjárt az elején szeretnék egy pár szerintem fontos fogalmat meghatározni.
Első fogalom: Gyakran hallani rólunk azt a megjegyzést, hogy mi ,,magyarkodunk'... Nos, erre máris Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége elnöke szavaival megadom a választ: mi nem magyarkodunk, hanem magyarok vagyunk és ehhez állunk.
Még sehol sem hallottam azt a kifejezést, hogy a németek ,,németeskednek' vagy a hollandok ,,hollandiaskodnak', az angolok ,,angoloskodnak' stb. Akik ezt a megalázónak, lenézőnek is nevezhető jelzőt használják, azoknak van valami céljuk, ugyanis az, hogy bennünket elhallgattassanak. Kérdés, miért? Erre a kérdésre még ki fogok térni.
A második fogalom, amivel foglalkoznunk kell, az a mai kormány megnevezése. Mivel a szocálliberális kormány mindeddig nép- és ország ellenes tevékenységet fejtett ki, így magyar kormányról még beszélni sem lehet, nevezzük ezután egyszerűen ,,budapesti kormány'-nak.
A harmadik fogalom, amivel foglalkoznunk kell, a mai nap meghatározása. Tisztelt egybegyűlt magyar testvéreink, egy vérbefojtott szabadságharcot, véres katonai erővel való brutális leigázást nem lehet, nem szabad ünnepelnünk! Számunkra mint lehetőség, csak a megemlékezés marad, amit évről évre kötelességünk megtartani s a következő nemzedékeknek tovább adni. Ezzel tartozunk mindazok emlékének, akik életüket adták a harcokban, majd a terror áldozataiként szabadságunkért.
Eredetileg másnak kellene ma itt a beszédet mondania. Amikor a tavasszal a ZÜME vezetőségével erről a témáról beszéltem, javasoltam, hogy hívjuk meg Wittner Mária 56-os halálraítéltet, Corvin közi harcost, ma országgy. képviselőt. Mivel vele személyes barátságban vagyok, felhívtam és akkor örömmel elfogadta a felkérést. Sajnos bizonyos nehézségek miatt időpontütközésbe került, 19.-re már nem tudott eljönni. Reméljük még lesz alkalmunk ezt a csodálatos embert köreinkben üdvözölni.
Ez után kaptam Szennyessy László elnök úrtól a felkérést, hogy mint 56-os nemzetőr és szabadságharcos, személyes tapasztalataim és élményeim alapján tartsam meg a mai megemlékező beszédet.
A felkérésnek igen megörültem, mert lassan már kevesen vagyunk olyanok, akik saját emlékeikre és tapasztalataikra támaszkodva tudnak a forradalomról és szabadságharcról beszélni. A mi korosztályunk már kifelé menetel...
Itt szeretném megjegyezni, hogy az 56-os ,,hősök' száma az ú.n. rendszerváltás (!) után épp olyan hatalmas létszámnövekedésnek örvendett, mint 1945-ben a partizánoké. Sajnos itt már kezdünk a probléma gyökeréhez közeledni. A ma működő 56-os szervezetek vezetősége, nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, nem azokból állt össze, akik 56-ban Budapestről benzines palackokkal és kézigránátokkal kikergették a hatalmas SZU legmodernebb eszközökkel felszerelt hadseregét. Erre a témára is még vissza fogok térni.
Beszédemet arra az elgondolásra építettem fel, hogy nem lenne helyes az elmúlt évtizedek gyakorlatát alkalmazva, az októberi eseményeket újfent kronologikusan ismertetni. Akit ez a téma érdekelt, annak már számtalan lehetősége volt és van mind a mai napig, könyvekből, TV adásokból, videókból, az 52 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket megismerni, újra átélni. Mi, 56-os szabadságharcosok, feladatunkat ma abban látjuk, hogy tekintettel arra, hogy a ma itt jelenlevő megemlékezők valószínűleg több mint 50 %-a 1956-ban még nem is élt, vagy annyira kicsi volt, hogy nem rendelkezik személyes az eseményekkel kapcsolatos emlékekkel, vagy ha kiskorú korban volt, a szüleitől sem kaphatott valós felvilágosításokat, mert féltek attól, hogy ha a gyerek valahol elszólja magát, a szülőkre súlyos következményekkel járhatott volna. Tehát, ezeknek a fiataloknak ma arról kell beszélnünk, mik voltak a forradalom és szabadságharc előzményei, kiváltó okai. Hogyan jöhetett 1956-ban egy szabadságharc egyáltalán létre. Ha ezt nem tesszük meg, akkor ezek a fiatalok tanácstalanul fogják a könyveket forgatni, videókat nézegetni, mert nincs meg hozzá a megfelelő kapcsolatuk, történelmi rálátásuk.
Ahogyan a fizikából is tudjuk, ahhoz, hogy tüzet gyújtsunk, három feltétel szükséges:
1. éghető anyag, 2. levegő (oxigén) és 3. szikra vagy villám, esetleg gyufa. Ha csak egyik feltétel hiányzik, tüzet nem lehet gyújtani.
Így van ez a társadalmi mozgalmakkal, eseményekkel is. Engedjék meg tehát, hogy röviden ezzel a témával foglalkozzam. Csakis ezen ismeretek birtokában lehet az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megérteni!
Ahhoz, hogy 1956-hoz és az események magyarázatához eljussunk, sokkal korábbra kell vissza mennünk. Ennek fejtegetése azonban több időt venne igénybe, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért csak bizonyos eseményeket, pontokat említek meg.
Ha majd a tudósok, a következő évszázadban, a 20. századot jellemezni fogják, akkor ezt a kort, mint a monumentális hazugságok korát, ill. évszázadát fogják valószínűleg, mint ismérvet, jelzőt alkalmazva, elnevezni. A feudalizmus után, az első világháborút követően, a Marxizmus alapjaira épített kommunizmus, majd leninizmus volt az a nagy hazugság, amivel a feudalizmus és az akkor feltörő gépesítés szociális áldozatait tudták félrevezetni. Úgy állították be, hogy a munkásosztály a forradalmi erő. Ha megvizsgáljuk a világ történelmét, akkor egyetlen forradalmat sem találunk, amit a munkásosztály robbantott volna ki. A forradalmi eszmék mindig az intellektus, a diákság, a polgárság köreiben körvonalazódtak meg, majd amikor tehetségük alapján gondolataiknak hangot adtak, akkor csatlakozott hozzájuk a munkásság.
Az első világháború utáni bolsevista hatalom átvétel már alapvetően előre vetette a következmények árnyékát. A cári család kiirtásával kezdődött, majd az egész további tevékenységükre a gyilkosságok, tömeggyilkosságok, éhenhalatások stb. volt a jellemző. Itt kell megemlíteni az ukrán parasztság tömeges kiéheztetését és több mint három millió ukrán ily módon való likvidálását. BETEG AGY!
A CEKA, GPU majd NKWD (az orosz titkosrendőrség különböző változó nevei) tette a rá bízott feladatot, világhírűvé váltak a véreskezű kivégző osztagok, tisztogatások. Sztálin, a dolgozók, munkások nagy tanítója, nem kímélt senkit sem, senkiben sem bízott meg, saját legbelsőbb munkatársait is letartóztatta majd kivégeztette.
Hazánkban (19-es kommün alatt) is megjelentek a ,,Lenin fiúk', Kún Béla, Szamuelly Tibor, Lukács György, Landler Jenő, Waldemár Marcel, Korvin Ottó, Böhm Vilmos és társaik rövid uralmuk alatt rettegést, félelmet keltve uralkodtak, kivégző osztagaiktól, a ,,halálvonat-tól' rettegett az egész ország. Ennek az időszaknak is meg van az irodalma, akit érdekel, tud megfelelő erre az időszakra vonatkozó ismeretekre szert tenni. Az eseményekről az egész világ tudomást szerzett, könyvek, személyes beszámolók adtak hírt a barbarizmus eddig sohasem tapasztalt méreteiről.
Ez alatt a létrehozott KOMINTERN (a különböző népek kommunista párjaiból létrehozott szervezet) Moszkvában beindította hatalmas propaganda gépezetét és a SZU titkosszolgálata mérhetetlen összegek felett rendelkezvén, a pénzt nem sajnálva, az egész világra kiterjedő kémhálózatot épített fel. Ezek részletes felsorolása egész estét betöltő programot venne igénybe.
Az egész kommunista világra egy volt a legjellemzőbb, a FÉLELEM. Senki sem érezhette magát biztonságban. Mindenüvé beépítették besúgóikat, még a családokon belülre is.
Ha ebből az időből vagy későbbről olyan emberrel találkozunk, aki azt állítja, hogy ő idealista módon és alapokon állva követte a kommunizmus eszméit, akkor minden bizonnyal egy analfabétával vagy egy idegbeteg emberrel van dolgunk.
A második Világháború előtt tört fel a németországi nácizmus, Adolf Hitler vezetése alatt. Jellemző, hogy a két gátlástalan diktátor, Sztálin és Hitler kölcsönös barátsági és meg nem támadási szerződést kötött egymással, majd közös megegyezéssel feldarabolták és egymás között felosztották Lengyelországot. Ugyan mit tudtak erre mondani a meggyőződéses propagandisták?
Ebben az időben következett be a Szovjet titkosszolgálat talán legaljasabb, legmegdöbbentőbb gaztette, a Lengyel tisztikar teljes kivégzése. A fogságba esett tisztek, tartalékosok és hívatásosok, alkották a lengyel nép intelligenciáját. Közöttük volt sok mérnök, tanár, tudós, orvos stb. Tömegsírokba elásva találtak rájuk az előre nyomuló német csapatok, több mint negyvenezer lengyel hazafit az NKWD tipikus módszerével, tarkón lövéssel gyilkolták halomra... Így fosztották meg Lengyelországot tudatosan a negyvenezer (40 000) katonatiszt kivégzésével attól a rétegtől, amelyiktől a legjobban féltek.
Jellemző módon, amikor a német hadsereg a tömegsírokat feltárta, nemzetközi vizsgáló bizottságot hívott össze, ennek egyik tagja a világhírű magyar tudós, Orsós professzor volt. Az oroszok propagandája azt állította, hogy a kivégzéseket a németek követték el, amit a tudósok egyértelműen az oroszok gaztetteként tettek világszerte ismertté.
A második világháborúba a trianoni ország csonkítás miatt felkészületlenül sodródtunk bele. Népünk ennek is megitta a levét, az egész 2. Hadsereg a doni csatában majdnem teljesen megsemmisült, vagy mint hadifogoly került a közben az egész orosz birodalomban kiépített táborrendszer valamelyikébe. Csak kevesen, a szerencsések élték ezt a förtelmes megpróbáltatást túl.
A hazatérő hadifoglyok beszámoltak ottani tapasztalataikról és családjaik is ezen az úton szereztek szavahihető adatokat az ,,orosz paradicsom'-ról. Itt kell megemlítenünk a később Nobel díjat nyert orosz írót, Szolzsenyicint, aki egy történész pontosságával alkotta meg dokumentációs munkáját, a később Nobel díjjal kitüntetett könyvét, a GULÁG Szigetvilág-ot. Neki volt rabtársa Rózsás János, aki leventeként került hadifogságba, majd kilenc évet töltött orosz lágerekben. Történetének legemlékezetesebb eseménye, hogy ott megismerkedett A.I. Szolzsenyicinnel, akivel közösen jártak a lágerkönyvtárba. Összebarátkoztak, s Szolzsenyicin Rózsás irodalomtanárává szegődött s megismertette az orosz irodalom lágerlakó vagy épp szilencium alatt levő íróival. 1962-ben, amikor megjelent az Ivan Gyenyiszovics egy napja, Rózsás nagy örömmel fedezte fel, hogy az író nem más mint egykori rabtársa. A sors illetve a történelem iróniája, hogy a Kossuth kiadó ebben az időben épp Rózsás Jánossal akart megíratni egy anti-GULAG regényt...
Hazánk ú.n. ,,felszabadítása' után, aminek részleteiről sok tízezer szerencsétlen megbecstelenített magyar asszony és leány tudna szörnyű történeteket elmondani, közvetlenül megjelentek az 1919-es Oroszországba emigrált bolsevistavezetők, élükön Rákosi Mátyással. A magukkal hozott tapasztalatok alapján hozzá kezdtek hazánkban az új feladatok megvalósításához. Rövid idő alatt felszámolták a 45-ben létrejött többpárti demokratikusnak induló rendszert, maguk alá gyűrték a szociáldemokratákat. Jellemző módon a nyilasok által használt Andrássy út 60 alatti nyilas székházat és kínzó központot az ÁVH majd ÁVO-nak nevezett terror szervezet vette kezébe, Péter Gábor vezetése alatt. A kínzások, kivégzések, és más módon való megfélemlítések a magyar nép mindennapját töltötte ki. Elkezdődött az ,,osztályharc', az államosítással az ipar, a kereskedelem, a pénzvilág uraivá lettek, majd a folyamat nem állt meg a kisparaszt 3-4 holdja előtt sem.
Mindennapossá váltak a házkutatások, majd az 50-es évek elején a városokból való kitelepítések. Ekkor vált fogalommá a CSENGŐFRÁSZ, ami azt jelentette, hogy minden ember, egész Magyarországon, a legnagyobb rettegésben élt. Ha este tíz után az ajtaján csengettek, akkor mindenki meg volt arról győződve, hogy érte jöttek és 25 kg-os kis csomagjával a hóna alatt, mehetett a bizonytalanságba, ,,kényszerlakhelyre', rendszerint az Alföld valamelyik tanyájára, ahol embertelen körülmények között elhagyott istállókban helyezték el és dolgoztatták őket, a sokszor idős, testi munkához nem szokott embereket.
Egy pár számadat: az összes kitelepítés közvetlenül mintegy 100 -300.000 embert érinthetett, de közvetetten - akik a kitelepítés elől Budapestről, vagy megyeszékhelyekről önként költöztek el elhagyott falusi házakba, további kb. 550.000 embert jelentett. Emellett rendszeressé váltak a ,,rendőri felügyelet alá helyezés', az internálás is, sokakat a recski vagy hasonló haláltáborokba vitték.
Hírhedt államvédelmi tisztek
* Péter Gábor á.v. altábornagy
* Piros László
* Szücs Ernő á.v. ezredes
* Bálint István
* Károlyi Márton
* Farkas Vladimir á.v. alezredes
* Bauer Miklós
* Csete József
* Prinz Gyula
* Réh Alajos
Falun mindennaposok voltak a ,,padláslesöprések', a szerencsétlen paraszt utolsó kis gabonáját, tartalékát is elrabolták. Az iparban a rendszer bevezette a munkaversenyt, jellemzően Muszka Imre lett a példakép, aki több száz százalékkal teljesítette felül a rája kiszabott normát... Az akkori ,,Szabad Nép' arról számolt be, hogy a munkások maguk követelték a normák szigorítását....
Ezzel egy időben jött az egyházi iskolák államosítása, a papok meg és elhurcolása, a nyílt terror honolt mindenütt. Ennek az időnek egyik fő pontja a Mindszenty per volt. Erre az eseményre sajnos most nincs időnk kitérni.
Közben kiépítették besúgó rendszerüket, a beszervezéshez (6-os karton) minden elképzelhető eszközt alkalmaztak. Létre hozták Recsken, egy volt kőbányában, a kivégző tábort. Onnan nem volt, nem lett volna kiút, ha 1953 tavaszán Sztálin nem halt volna meg. Ekkor kezdődött el a Kremlben a nagy hatalmi harc, egymás után gyilkolták meg egymást a világ proletárjai nagy tanítói. Ebben az időben lépett Magyarországon, pozitív módon a politika színpadára Nagy Imre, aki szintén Rákosival együtt ,,jött haza' 45-ben. Az akkori már feltüremlett nagy társadalmi feszültséget az ő nevével fémjelezve ,,új gazdasági mechanizmus' névre keresztelve igyekeztek a népet kicsit megnyugtatni, lecsillapítani. Nagy Imre egyik első ténykedése volt, hogy feloszlatta a gyűlölt ÁVH-szervezetet, természetesen nem vontak jóformán senkit sem felelősségre, hisz csupán a ,,nagy eszme' érdekeit tartották szem előtt... Majd 1954-ben, orosz tanácsadók segítségével megtartották a nagy kirakatpert, melynek fő szereplője Rajk László volt. Rehabilitására és ünnepélyes újratemetésére 1956 nyarán, a forradalom előestéjén került sor.
Ebből az általános hangulatból, elkeseredésből és a hazug, gyűlölt rendszer utálatából nőtte ki magát 1956 forradalmi szellemisége. A diákság akkor már nem volt hajlandó mindent lenyelni, kezdte addigi félelmeit levetkőzni. A hatalom sem állt már annyira szilárdan a talpán. Ebben az évben jelentkeztek a keleti blokkban az első olyan jelenségek, melyek azt mutatták, hogy a kommunista világrend túlhaladta zenitét. Emlékezzünk: Kelet Berlinben tüntettek a német munkások és diákok, az orosz páncélosok megjelenésével hamarosan véget vetettek neki. Ezt követték a lengyel munkások és diákok keményhangú kiállása, akik követelték Gomulka visszatérését a vezetésbe, ennek már nagyobb súlya és kihatása volt. A magyarok, mint a történelemben már oly sokszor, azonosultak a lengyel nép követeléseivel és egyre hangosabban hangzott a nemzeti önállóság megvalósítására való törekvés, valamint a diktatúra felszámolása iránti igény kifejezésre juttatása. A Petőfi Kör is sokban hozzá járult a hangulat fokozásához. Az egyetemeken mindenütt alakultak vitafórumok, egyszóval a fiatalság határozottan elvesztette türelmét. Szegeden a diákok, egyetemisták és középiskolások, egyre hangosabban kifejezésre jutatták azokat a pontokat, amelyekben a kormánytól, valamint a párttól változásokat vártak el. A diákok különböző delegációkat küldtek a többi diákszervezetekhez, azzal a céllal, hogy a politikai követeléseiket közösen, összehangolva, talán nagyobb hatást tudnak a hatalomra gyakorolni. A levegő forrott az utcán. Mindenki érezte, hogy itt valami készül, de senki sem tudta, hogy mi.
Az egyetemi ifjúság egy tüntetésre hívta a többi szervezeteket, aminek fő témája a lengyelekkel és követeléseikkel való szolidaritásként indult. A többi esemény már közismert, ezek felsorolását nem folytatom.
Személyemben, a helyzet komikuma révén, szerencsés helyzetben voltam. Mint teherautó sofőr, kocsival járhattam egész nap a várost. Feladatomhoz tartozott a Kilián laktanyában tartózkodó MUSZ-os (munkaszolgálatos) egység élelemmel való ellátása. A konyha, ahonnan a főtt ételt vinnem kellett, a Várban, az Ince Pápa (Hess András) téri diákszálló konyhája volt, így szabadon bejártam az udvarba ahol a konyha működött, ott találkoztam a diákokkal, köztük volt osztálytársaimmal, a kocsimban hoztam-vittem nekik az újságokat, a futárpostát, amelyeket az egyik szervezet a másiknak küldött. Mindenről volt tudomásom és sokban személyesen is segítettem az előkészületeket, azok megszervezését, az egymás közötti kommunikációt. A Margit hídon felvonuló hatalmas tömeg, diákok, munkások, értelmiségiek élén a kocsimmal haladtam, a kocsim két oldalán a hágcsón egy-egy diák állt, mindkettejük kezében a magyar zászló. Így haladtunk a Bem tér felé.
Ott voltam a forradalom mondhatnám minden izgalmas helyén, kivéve a Kossuth téri vérbe fojtott tüntetést, mert akkor éppen más helyen volt dolgom. A Sztálin szobor ledöntésénél is jelen voltam, ott hallottuk, hogy a Rádiónál már lőnek... Nos, innen a történet már ismert.
Örülök annak, hogy megélhettem és személyesen részt vehettem a világrengető magyar forradalomban, amelyik az első súlyos döfés volt az orosz világhatalom testén. Később ennek hatására jöttek létre a nagy változások. Nagy árat fizettünk, több mint háromszáz bajtársunkat végezték ki a Kádár kormány bíró-pribékei, ki tudja hányat vertek a börtönökben minden feljegyzés és ítélet nélkül agyon.
Adatok:
1956-ban kivégeztek 12 főt
1957-ben 128 főt
1958-ban 111 főt
1959-ben 69 főt
1960-ban 15 főt
1961-ben 3 főt
Ismeretlen időpontban 18 főt
Összesen 356 főt
Az itt felsorolt adatokhoz:
Losonczi Géza és Szigethy Attila a ,,vizsgálat' alatt tisztázatlan körülmények között haltak meg. Hasonló körülmények között összesen 6 személy vesztette életét.
Az 1956-os kivégzettekhez kell sorolni az Egerben, Salgótarjánban, és más helyeken elkövetett sortüzek áldozatait, valamint a Tiszakécskén magyar pilóta által a templom előtt összegyűlt falusiak ellen a repülőből végrehajtott géppuskázás, valamint a Mosonmagyaróváron elkövetett tömeggyilkosságok áldozatait. Mindezeket összesítve a halálos áldozatok száma meghaladja az 500-at. Ha a Kossuth téri vérengzés áldozatainak számát is hozzá vesszük, elképzelhető, hogy az áldozatok száma meghaladja akár az ezret is!
A kor szerinti megoszlás: (232-nek ismertek az adatai),
a 29 évesek közül 17 fő,
a 21 - 25 évesek - összesen 60 fő -, a teljes létszám 25,6%-át teszi ki.
Ezek közül 6 nő volt! A leghíresebb ezek között a munkáscsaládból származó végzős orvostanhallgató Tóth Ilona, akit koholt vádak alapján egy kirakatper keretében ítéltek halálra és végeztek ki.
A legfiatalabb Mansfeld Péter 16-éves volt....
Ezrek kerültek a kádári terror alatt, amit ,,konszolidációnak' neveztek kisebb-hosszabb ideig börtönökbe, életutak, karrierek törtek ketté, családok estek széjjel, kerültek nyomorúságos helyzetbe.
Hazánkat 1956-ban kb. 230 000 menekült hagyta el és telepedett le különböző országokban, tengeren innen és túl.
A kádári időkben - ami után sokan még ma is áhítoznak, - végeztek ki kiskorúakat, a legismertebb közülük ez előbb említett Mansfeld Péter volt.
Mi volt jellemző az 1956 utáni évekre?
A terror, a félelem, majd a magyar nemzet több éven keresztüli megtörése, gerincének felmorzsolása. Kádár és bűntársai, az akkori ,,jólétet' az egyre nagyobb tételű nemzetközi pénzintézeteknél felvett kölcsönökkel fedezte. Ennek a hatalmas kölcsönnek és az időközben (a ,,rendszerváltás után) felvett további kölcsönök kamatainak fizetése emészti fel a költségvetés felét!
A Kádár által fémjelzett évtizedeket ma, mint ,,puha diktatúrát' jellemzik, ami magában véve már egy ellentmondás. Egy diktatúra sohasem lehet ,,puha'.
Meg kell jegyeznünk, hogy a (hozzáférhető) levéltárak kutatásai alapján megállapítást nyert, hogy ebben az időben, az egész országban kb. 60.000 ,,beépített' spiclit tartottak nyilván. Ehhez a ,,belső elhárítás' területéhez tartozó apparátushoz tartoztak a ,,tartótisztek', a kiértékelők és még a csuda tudja milyen státuszban foglalkozó alkalmazottak. Ez azt jelenti, hogy a besúgók számát legalább 3-al kell megszorozni, hogy a foglalkoztatottak számát nagyjából megállapítsuk. Számtalan konspirációs lakást használtak fel a belügyesekkel való találkozásokra, stb. Mindezt az irdatlan költséget a magyar nép nyakába varrták.
Az ú. n. rendszerváltás nem érte a hatalmat felkészületlenül. A KGB-vel (bel és külföldön aktív titkosszolgálat) és a Kreml-el fenntartott szoros együttműködés alapján pontosan tudták, hogy a SZU mint világhatalom, mikor omlik össze. A 80-as évek közepétől kezdve a Párt és a Kormány igyekezett mindent annak érdekében megtenni, hogy a hatalmat ne adják ki a kezükből. Az időközben alakulóban levő többpártrendszerbe idejében beépítették saját embereiket, akik munkájukat valóban jól végezték. Gondoljunk itt elsősorban a Szociáldemokrata Pártra, ahol egy mindaddig teljesen ismeretlen személy, Petrasovics Anna került az elnöki székbe. A nagy múltú párt ennek hatására hamarosan eltűnt a politika süllyesztőjében.
Ugyanez a sors érte utól a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártot is. Ott egy úgyszintén addig ismeretlen személy, dr. Torgyán József tűnt fel, különösen nagyhangú felszólalásaival. Az FIDESZ kormány alatt koalíciós társként jelent meg a politikai életben, majd az elvesztett választás után a pártot sikeresen lejáratva, egyre kevesebb vizet zavart, majd a párt több részre szakadt. Torgyán is alapos munkát végzett!
A Kereszténydemokrata Párt - ebben az időben - sem járt jobban. Egy Géczy Iván nevű politikus elvégezte ugyanazt a rábízott munkát, amit a többi pártokban a társai a hatalom teljes segítségével megtettek. Ennek a pártnak van még egy nagy nehézsége. Az elmúlt évtizedek alatt az agymosás oly méreteket öltött, hogy a választópolgárok teljes mértékben elfordultak minden olyan pártszervezettől, amelyik nevében a ,,keresztény' szó megjelent.
Sajnos az első szabadon választott (MDF) demokratikus kormány, dr. Antall József vezetésével, nem tudta a rendelkezésre álló rövid idő alatt azokat az igényeket kielégíteni, amelyeket a választópolgárok elvártak. Ehhez a háttérben uralkodó ,,új osztály', a kommunistákból hirtelen vad kapitalistákká változott, minden lehetőséggel felvértezett nómenklatúra is hozzájárult. A kormány természetesen a legnehezebb feladatot vállalta magára, amit Antall József világosan meg is fogalmazott, egy politikai kamikáze feladatot vállaltak magukra, amibe csak bele lehetett bukni. Közismertté vált nagy mondása, amit a reklamálóknak mondott: ,,tetszettek volna forradalmat csinálni...'
Az egyik legnagyobb csalódást a köztársasági elnök, Göncz Árpád jelentette, aki minden eszközzel igyekezett saját népét lejáratni. Emlékezetes epizód ebből az időből az olaszországi kijelentése, hogy Magyarországon nagy az antiszemitizmus...
Ezt persze a nemzetközi média azonnal felkapta, a hírt világgá röpítette. Azóta is ezzel a kifelé mutatott magyarságképpel kell élnünk, ill. ellene harcolnunk. Göncz ezen kijelentésével egyedülálló, eddig ismeretlen számomra egy köztársasági elnök olyan kijelentése, amelyikkel saját országát, nemzetét ocsmárolja.
A politikai események egymást követték. A Horn kormány, az Orbán kormány majd a magyar választópolgárok és a szocialista választási csalások valamint propaganda által megtévesztett választópolgárok hatalomra juttatták a szocialistákat, a Szabad Demokraták (SZDSZ) segítségével, akik a kormányba bekerültek, mint koalíciós partner. Jött Medgyessy majd miután kiderült, hogy, mint SZT-tiszt (D207 szigorúan titkos) működött, Gyurcsány Ferenc, aki addig, miniszteri beosztásban dolgozott, megbuktatta. Azóta az országnak vele, mint miniszterelnökkel, kell élnie.
A szocialista kormányok alatt botrány botrányt váltott, Magyarország teljes anyagi tönkretétele mellett az egészségügy, az oktatásügy, a honvédelem kerültek a teljes leépítésre. Egyre több botrányra derül fény, a bíróságok és az ügyészség sorozatosan vizsgálja felül a napvilágra került csalásokat, személyes vagy pártalapú sikkasztásokat. A Tocsik Márta ügy, a Bróker botrány, a Zuschlag ügy csak mint példa legyen itt megemlítve.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója előtt a miniszterelnök Balatonöszödön beismerte, hogy semmit sem tettek, csak hazudtak a magyar társadalomnak. Ezután országszerte, de különösen a Kossuth téren több hónapos tüntetésekre került sor, majd a rendőrség brutális beavatkozása következett. Sok embert a rendőri pribékek megcsonkítottak, szemüket gumilövedékekkel kilőtték, sokakat összevertek, jogtalanul megbilincseltek és előállítottak, a börtönökben megkínoztak. Gyurcsány miniszterelnök ezzel az eljárással akarta magának a megfélemlítés útján a hatalomban maradást biztosítani. Az ország gazdaságilag tönkrement, az Euró bevezetésének időpontja bizonytalan időre nem képezheti tárgyalások tárgyát. A korrupció, a kormány közeli cégek botrányos előnyben részesítése, Veress János pénzügyminiszter személyes napvilágra került kriminális cselekedetei minden demokratikus berendezkedésű országban a kormány bukásához vezetett volna. Erre az eseményre - úgy néz ki - még várhatunk.
Az 50. évforduló emlékére a budapesti kormány a Felvonulási téren egy ú. n. ,,emlékművet' állított, mely minden kritikán aluli. A ,,műalkotás', a rozsdás oszlopok, semmi módon nem emlékeztetnek a forradalomra, de még egy tábla sincs még a közelben sem, ami erre az eseményre a figyelmet felhívná. Világszerte szebbnél szebb műalkotások emlékeztetnek az 1956-os magyar forradalomra, csak saját hazánkban válik egy nevetséges, semmitmondó, ,,modern' alkotás a hivatalos megemlékezés helyévé. Ugyan mit gondol egy arra járó japán vagy kínai turista, amikor megtekinti az alkotást?
Jellemző, hogy kerítésekkel és rendőri kordonnal kellett az emlékművet az ország lakosságától megvédeni.....
A forradalmunk minden vonatkozásban való ellopása, napi eseménynek számít. Kérdés, meddig hagyjuk ezt az állapotot?
Hazánk nem először vált a világ számára közismertté. Ki emlékszik még arra, hogy miért szólnak délben a harangok? Az 1456.- évi nándorfehérvári (belgrádi) csata emlékére, amikor a törököket megvertük és ezzel (akkor) megmentettük Európát a török inváziótól.
Legyünk büszkék arra, hogy 1956-ban, 52 évvel ezelőtt, a kis magyar nép világtörténelmet írt. Ha vérbe is fojtották szabadságunkat, a forradalomnak mind a mai napig nincs vége, a fiatalabb generációknak is lesz még épp elég tenni valója. Addig nem lehet megnyugodni, amíg az 1956-ban megfogalmazott követeléseinket el nem érjük.
A mi, külföldre kényszerült magyarok, feladata, hazánkat tovább szolgálni, az otthoniakat a mostani rabló rendszertől való megszabadulásban segíteni. Ez nekünk, nyugaton élő magyaroknak, szent kötelességünk.
Sajnos nem minden honfitársunk látja ezt a feladatot azonos módon. Akkor, amikor a botrányos 50. évforduló alkalmával a kormány kimutatta valós arculatát, voltak olyanok, akik miközben folyt a brutális rendőri beavatkozás, elmentek Bernbe és a Gyurcsány-kormány hivatalos képviselőjével, a nagykövettel, közösen ,,ünnepeltek'.. Egy olyan miniszterelnök képviselőjével, aki saját országát - bocsánat a kifejezésért - Q-országnak titulálta! Hogy ott mit ünnepeltek, arról mind eddig nem számoltak be.
Mi, akik életünket kockáztattuk, ezt a viselkedésmódot a legsúlyosabban elítéljük. Nincs közöttünk helyük, mert amit tettek, az nem más, mint az otthoni magyarok teljes mértékű elárulása.
MI NEM ÜNNEPELÜNK SEMMIT SEM A RABLÓ, KORRUPT, NÉPIRTÓ JELENLEGI BUDAPESTI KORMÁNY semmiféle képviseletével, szervezetével!
Utószóként egy vers, egy olyan nagy magyar írótól és költőtől, aki ugyancsak külföldre kényszerült és még a polgári kormány sem engedte meg neki a hazatérést. Amerikában öngyilkos lett:
Wass Albert
Üzenet haza
Üzenem haza, az otthoni hegyeknek:
A csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
Esőnek, hónak, fellegeknek,
És nincs ború örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem a földnek: csak teremjen,
Ha sáska járja is le a vetést,
Ha vakond túrja is a göröngyöt,
A világ fölött örök a rend
És nem vész magja a nemes gabonának,
De híre sem lesz egykor a csalánnak,
A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem az erdőnek, ne féljen,
Ha csattog is a baltások hada,,
Mert erősebb a baltánál a fal
És vérző csonkról virradó tavaszon
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
És mindig lesznek fák, amikor a rozsda
A gyilkos vasat már rég fölfalta,
S a sújtó kéz is szent jóvátétel
Hasznos anyaggá vált a föld alatt ...
A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
Ha egyenlővé teszik is a földel,
Nemzedékek örségváltásain
Jönnek majd újra boldog építők,
És kiássák a fundamentumot,
S az erkölcs ősi, hófehér kövére
Emelnek falat, tetőt, templomot!
Jön ezer Kőműves Kelemen,
Ki nem hamuval és emberi vérrel
Köti meg a békesség falát,
De szentelt vízzel és búzakenyérrel,
És épít régi kövekből új hazát!
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
A fundamentum Istentől való.
És Istentől való az akarat,
Mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
És üzenem régi barátaimnak,
Akik megtagadják ma a nevemet,
Hogy fordul egyet újra a kerék
És én akkor újra barátjuk leszek.
S nem lesz bosszú, gyűlölet, harag,
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk...
S leszünk egy cél és egy akarat.
És üzenem mindenkinek,
Testvérnek, rokonnak, idegennek,
Gonosznak, jónak, hűségesnek, alávalónak,
Annak akit a fájás űz, és annak,
Akihez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok...
A víz szalad, a kő marad, a kő marad.
MARADNAK AZ IGAZAK ÉS A JÓK!
A tiszták és a békességesek,
Erdők, hegyek, tavak és emberek!
Jól gondolja meg ki mit cselekszik.
Lyukasztják már fenn az égben a rostát,
És a csillagok tengelyét olajozzák
Szorgalmasan az angyalok.
És leszen csillagfordulás megint:
És miként hirdeti a Biblia:
Megméretnek az emberek...
Ki mint vet azonképpen arat.
Mert elfut a víz, csak a kő marad,
A kő marad!
http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4110&rovat= |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: konszolidációnak, világtörténelmet, időpontütközésbe, megvalósításához, pénzügyminiszter, titkosszolgálata, tapasztalataikra, felszólalásaival, padláslesöprések, munkaszolgálatos, szolidaritásként, bizonytalanságba, választópolgárok, intelligenciáját, hollandiaskodnak, szabadságharcról, gumilövedékekkel, szociáldemokrata, legmegdöbbentőbb, felkészületlenül, orvostanhallgató, pénzintézeteknél, irodalomtanárává, összebarátkoztak, megszabadulásban, pártszervezettől, szolzsenyicinnel, magyarságképpel, megvalósítására, titkosszolgálat, szabadságunkért, szabadságharcot, csillagfordulás, munkáscsaládból, megcsonkítottak, megbilincseltek, forradalom mely, elején szeretnék, németek „, hollandok „, angolok „, második fogalom, szocálliberális kormány, harmadik fogalom, vérbefojtott szabadságharcot, megemlékezés marad, következő nemzedékeknek, terror áldozataiként, beszédet mondania, témáról beszéltem, csodálatos embert, felkérésnek igen, Kenessey Csaba, Patrubány Miklós, Magyarok Világszövetsége, Wittner Mária, Szennyessy László, BETEG AGY, Szamuelly Tibor, Lukács György, Landler Jenő, Waldemár Marcel, Korvin Ottó, Böhm Vilmos, Adolf Hitler, GULÁG Szigetvilág-ot, Rózsás János, Szolzsenyicin Rózsás, Ivan Gyenyiszovics, Rózsás Jánossal, Rákosi Mátyással, Péter Gábor, Piros László, Szücs Ernő, Bálint István, Károlyi Márton, Farkas Vladimir, Bauer Miklós, Csete József, Prinz Gyula, Muszka Imre, Szabad Nép, Nagy Imre, Rajk László, Kelet Berlinben, Petőfi Kör, Ince Pápa, Hess András, Losonczi Géza, Szigethy Attila, Tóth Ilona, Mansfeld Péter, Szociáldemokrata Pártra, Petrasovics Anna, Független Kisgazda, Polgári Pártot, Torgyán József, Kereszténydemokrata Párt, Géczy Iván, Antall József, Göncz Árpád, Szabad Demokraták, Jött Medgyessy, Gyurcsány Ferenc, Tocsik Márta, Veress János, ÜNNEPELÜNK SEMMIT SEM RABLÓ, NÉPIRTÓ JELENLEGI BUDAPESTI KORMÁNY, Wass Albert, Kőműves Kelemen, MARADNAK AZ IGAZAK ÉS JÓK,
|
|
|
|
|
|
| forradalom mely, elején szeretnék, németek „, hollandok „, angolok „, második fogalom, szocálliberális kormány, harmadik fogalom, vérbefojtott szabadságharcot, megemlékezés marad, következő nemzedékeknek, terror áldozataiként, beszédet mondania, témáról beszéltem, csodálatos embert, felkérésnek igen, 56-os „, probléma gyökeréhez, elgondolásra építettem, elmúlt évtizedek, októberi eseményeket, téma érdekelt, eseményekkel kapcsolatos, gyerek valahol, szülőkre súlyos, szabadságharc egyáltalán, fiatalok tanácstalanul, könyveket forgatni, megfelelő kapcsolatuk, társadalmi mozgalmakkal, témával foglalkozzam, 1956-os forradalmat, események magyarázatához, következő évszázadban, monumentális hazugságok, feudalizmus után, első világháborút, akkor feltörő, világ történelmét, munkásosztály robbantott, forradalmi eszmék, polgárság köreiben, első világháború, következmények árnyékát, cári család, egész további, ukrán parasztság, orosz titkosrendőrség, véreskezű kivégző, egész ország, időszakra vonatkozó, egész világ, barbarizmus eddig, létrehozott KOMINTERN, különböző népek, egész világra, egész kommunista, családokon belülre, időből vagy, kommunizmus eszméit, analfabétával vagy, idegbeteg emberrel, második Világháború, németországi nácizmus, meggyőződéses propagandisták, időben következett, fogságba esett, előre nyomuló, legjobban féltek, német hadsereg, tömegsírokat feltárta, világhírű magyar, oroszok propagandája, németek követték, tudósok egyértelműen, oroszok gaztetteként, második világháborúba, trianoni ország, doni csatában, egész orosz, szerencsések élték, förtelmes megpróbáltatást, hazatérő hadifoglyok, úton szereztek, később Nobel, történész pontosságával, orosz irodalom, sors illetve, történelem iróniája, anti-GULAG regényt, 1919-es Oroszországba, magukkal hozott, 45-ben létrejött, nyilasok által, pénzvilág uraivá, 50-es évek, városokból való, legnagyobb rettegésben, ajtaján csengettek, hóna alatt, sokszor idős, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3816
- e Hét: 18046
- e Hónap: 29157
- e Év: 182653
|
|
|
Offline
